Németország megosztottságának áldozatai előtt tisztelgő megemlékezéseket tartottak csütörtökön a német fővárosban az egykori berlini fal megépítésének 48. évfordulója alkalmából.

Az egész akkori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án, hajnalban kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost, és képletesen egész Európát. A fal 28 évig állt, és idén ősszel lesz húsz éve, hogy a rendszerváltás viharában ledőlt.

A csütörtöki megemlékezéseken valamennyi parlamenti párt részt vett. A Bernau utcai emlékhelyen tartott központi rendezvényen Klaus Wowereit szociáldemokrata főpolgármester koszorút helyezett el. Ronald Pofalla, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára beszédében Berlin kettészakítottságának éveit a legújabb kori német történelem legfájdalmasabb időszakának nevezte. Alexander Dobrinth, a Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára az egybegyűltek előtt leszögezte: "A berlini fal gyalázatos kísérlet volt valamennyi polgár bebörtönzésére".

Az évforduló alkalmából ismertették több új kutatás eredményét. A Berlini Fal Múzeum nevű magánszervezet új adatai szerint 1347 olyan haláleset történt az egykori NDK és Nyugat-Németország határán, amely az államszocialista rendszer számlájára írható. Tavaly óta 44 új esetet tártak fel a szervezet megbízásából dolgozó kutatók.

A veszteséglista folyton változik új források - szemtanúk beszámolói, levéltári dokumentumok - előbukkanása, vizsgálata és összehasonlítása nyomán. Vannak nevek, amelyek újonnan felmerült tények miatt lekerülnek a listáról, mások az időközben előkerült bizonyítékok alapján felkerülnek rá.

Forrás: [ x ]