Negyvennyolc évvel ezelőtt 1961. augusztus 13-ára virradóra egy éjszaka alatt húzták fel a berlini falat.

1961. augusztus 12-ről 13-ára virradóra szögesdrótot húztak fel Kelet- és Nyugat-Berlin között, így a szovjet és az amerikai, a francia és az angol szektorok határvonalánál megosztották a várost. A kettéválasztás és határzárás sokkolta a lakosságot; számos családot, barátot, rokont, szomszédot választottak el egymástól.

Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke augusztus 12-én közölte, ahhoz, hogy a keletnémet demográfiai változásokat – azaz a menekültáradatot - megállítsák, a belnémet határ lezárása elkerülhetetlenné vált. 1961-ben számos keletnémet család döntött úgy, hogy elhagyja lakóhelyét, és inkább a nyugatnémet részre vándorol át. A nyáron már havonta több mint harmincezer ember menekült el, ezért az NDK vezetése nem látott más megoldást, csak a fal felhúzását. Bár Ulbricht júniusban egy újságírói kérdésre még úgy válaszolt, hogy „senkinek nincs szándékában falat építeni”. Ez volt az első eset, hogy hivatalosan is megjelent a fal szó.

Azon az augusztusi hétvégén, szombatról vasárnapra virradóra a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erői tizenötezer taggal megkezdték a szögesdrótok kihúzását, és a drótfal mellett árkokat ástak, hogy megakadályozzák a gyalogos- és autóforgalmat. Az építkezés nem telt összetűzések nélkül, és számtalan katona, illetve civil döntött úgy az utolsó pillanatokban, hogy amíg lehet, addig még nyugatra szökik. A keletnémetek lezárták a metrót és a gyorsvasutat, hogy így is megakadályozzák a menekülési kísérleteket. Egyedül a fridrichstrassei megállót hagyták meg, amely határátkelőhelyként is funkcionált.

A nyugat-berlini vezetés mélységesen tiltakozott a fal ellen, az akkori polgármester, Willy Brandt minden lehetséges eszközt bevetett. Levelet írt Kennedy amerikai elnöknek, melyben egyértelműen tiltakozik a fal felhúzása ellen. Az elnök pedig annyit válaszolt, nem egy kényelmes megoldás, de ezerszer jobb, mint a háború. Mivel az USA számára nem volt egyértelmű, hogy alakul a helyzet, ezért Kennedy megerősítette Berlinben az amerikai csapatot.

28 évvel később 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, és a két Németország 1990 októberében újraegyesült. Annak ellenére, hogy a fal politikai értelemben leomlott, a város egyes részein a mai napig is megtalálhatók a maradványok.

Forrás: [ x ]