Érdekel Berlin, és a vele kapcsolatos dolgok, olvasni is szeretsz? Összegyűjtöttem neked pár könyvet, amiben kulcsfontosságú szerepe van Németország fővárosának.

Otto skorzeny ezredes – a Harmadik Birodalom SS tisztje, a II. világháború számos őrült akciójának kitervelője és fanatikus végrehajtója – élete legnagyobb dobására készül. Megpróbálja elrabolni szeretett Führerét a körülzárt Berlinből a szövetségesek és az oroszok orra elől. „Európa legveszélyesebb embere” - aki az írott és íratlan Harcászati szabályokat előszeretettel szegi meg – szokásához híven, a maga sajátos módszereivel kísérli meg a lehetetlent... Eközben a szövetségesek sem ülnek ölbe tett kézzel, feltett szándékuk, hogy egy hasonlóan frappáns akcióval lezárják végre a háborút és borsot törjenek Sztálin orra alá. Mivel épeszű ember nem vállalkozna erre az öngyilkos küldetésre, így az amerikaiak egy sebtében összeállított egységet küldenek a III. Birodalom szívébe ugyanezzel a feladattal. Megkezdődik a versenyfutás a nagyhatalmak között, és a legfontosabb kérdés már nem is az, hogy végre lehet-e hajtani a küldetést, hanem az, hogy egyáltalán élve meg lehet-e úszni egy kommandós akciót a rommá lőtt Berlinben...

A híres amerikai újságíró, William Shirer a CBS riportereként készített rádiótudósításainak gyűjteménye ez a könyv. Az 1938 márciusa és 1940 szeptembere között született riportok plasztikus képet alkotnak a háborút közvetlenül megelőző korszak feszült viszonyairól, illetve a második világháború kezdeti szakaszának eseményeiről. Mindezt úgy érezhetjük át, ahogyan egy (akkor még) kívülálló, az amerikai újságíró látta és láttatta.

 
 

Bár a történelem viharai többszörösen sújtották a német fővárost, Berlin mégis egy részleteiben lenyűgöző látványosság, mely meglepetéseket tartogat, feszültséget teremt és felejthetetlen emlékeket hagy a látogatóban. Sausic Attila összeállítása izgalmas szellemi, kulturális kalandokat tartogat, miközben a köztéri képzőművészeti alkotások segítségével a főváros múltját és jelenét is szemlélteti.
 
 

Mogyorósi Géza könyve egy különös városba kalauzolja el a magyar látogatót. Ha Berlinre gondolunk, még az emlékező tudatunk is megosztott. Először valószínűleg a volt NDK fővárosa jut eszünkbe, aztán – bizonyára a kevesebb szerencsésnek – Nyugat–Berlin csillogása, mely annyira elütött az akkori környező szürkeségtől. Akárhogy is, mindannyiunknak egy olyan város jut azonban eszébe, mely egy fallal kettéválasztva félreérthetetlenül utalt az európai megosztottságra, a hidegháborúra, a nagyhatalmi egyezményekre, egyszóval a 2. világháborúra és annak majd fél évszázados következményeire, a német családok, rokonok mesterséges elválasztására, egyéni tragédiákra, szökési kísérletekre. Keletről és Nyugatról jőve éppen a Balaton partján nyílt aztán alkalom egy rövid és átmeneti "családegyesítésre".

Sven Regener úgy szereti Nyugat-Berlint és Kreuzberget, ahogy Woody-Allen New Yorkot és Manhattant, vagy Bohumil Hrabal Prágát és az Örökkévalóság gátját. Humora is az említett szerzőkével rokon. 2001-ben robbant be a német irodalmi életbe Herr Lehmann című önéletrajzi ihletésű regényével, egy kallódó harmincas hippi nyugat-berlini kalandjaival a fal leomlása előtti „hősidőkből”. A cselekmény és a miliő Regener fiatalkori nyugat-berlini élményeiben gyökerezik. A szerző nagyszerű ismerője ennek a szabad, életörömtől, humortól és lázadástól fűtött, színes és különleges szubkultúrának a berlini fal árnyékában, ahol a nyugatnémet fiatalok több generációja azért telepedett le, mert el akarta kerülni a katonaságot és elege lett a nyugati fogyasztói társadalomból. Kocsmafilozófusok és hétköznapi komédiások tarka világa ez – a kelet-európai olvasó ráismerhet hrabali ízekre. A regény 2002-ben elnyerte a Corine (a bajor könyvkereskedők nemzetközi irodalmi elismerése) legjobb első kötetes szerzőnek járó díját és kb. egymillió eladott példánnyal a széles közönség körében is nagy sikert aratott, a fiatal német értelmiségiek kultuszkönyvévé vált az utóbbi években.

Berlin manapság Európa egyik legizgalmasabb városa, modern története pedig kínálja a modellszerű és többszempontú megközelítést. Mint későn, ám annál nagyobb lendülettel és igényekkel modernizálódó város, gyors és nagyarányú változásaival, politikai, kulturális és városépítészeti fordulataival sok tekintetben megtestesíti a modern kor szinte minden jellemzőjét és problémáját. Berlin – pozitív és negatív értelemben egyaránt – laboratóriuma volt és maradt az egymásnak feszülő elvek és törekvések vitájának: a változások, sőt átváltozások sora kínálja az eszmék és megvalósulások sikereinek, kudarcainak vagy akár kisiklásainak elemzését. A fiatal építészek, művészettörténészek, esztéták és germanisták írásai Berlin 19. és 20. századi városfejlődésének, építészetének és kultúrájának egy- egy fontos metszetét mutatják be. Bár nem lehetett és nem is volt cél egy átfogó történet összeállítása, a tanulmánykötet egésze sokoldalú képet rajzol a városról.

A Berlin, drágám... különleges könyv: A kortárs magyar irodalom meghatározó szereplőinek írásait olvashatjuk benne Berlinről. Irodalmi baedeker: helyek, helyszínek, figurák - egy világváros pezsgése. És legfőképpen történelmi olvasókönyv: kezdőpontja a második világháború, végpontja napjaink, s közte a Fal - közös történetünk. "Berlin magyar szemmel? Elképesztően részletgazdag képződmény, amely nemcsak a város egymásnak ellentmondó arcait, sokkal inkább szemlélőjének szubjektivitását képezi le. Úgy tűnik, Berlin többrétegűsége egyenesen táplálja a művészi szubjektivitást. Klisékkel itt nem lehet boldogulni. Berlin őserdei fantomkarakterének megrajzolását folyton elölről kell kezdeni." (Ilma Rakusa) "Nyugat-Berlin nem főváros, hanem randevúváros; olyan hely, ahol össze szoktunk jönni. (...) A randevúvárosnak titokzatosabb a vonzereje, mint a fővárosnak, különösen számunkra, törpe kisebbség számára, mert inkább a mi színpadunk. Itt nem az állam és a tőke sztárjai virítanak, itt miránk is esik fény, mert itt sok a magunkhoz hasonló figura. Megérdemeljük, hiszen mi költjük a városok mítoszát." Konrád György

1945 áprilisában a II. világháború európai hadszínterének eseményei a végső felvonáshoz lerombolását eredményező csatáját, melynek során a pár utcányira járó szovjet csapatok gyűrűjében a Führer, Adolf Hitler is öngyilkos lett. Az első fejezetek az ostrom előzményeivel, a keleti és a nyugati hadszíntér eseményeivel foglalkoznak. A szerző külön kiemeli, Berlin milyen meghatározó szerepet játszott a német hadigépezetben és a katonák harci kedvének fenntartásában, s arra is kitér, a szövetséges csapatok miért álltak meg az Elbánál, ahelyett hogy az oroszokat megelőzve megpróbálták volna elfoglalni a Reichstagot.

Bookline