Berlin az 1916-ban elmaradt olimpia után 1931-ben újra megkapta a rendezési jogot. Az ekkor még háttérben várakozó nemzetiszocialisták eleinte tüntettek a játékok ellen, mondván, a sok idegen - és származását tekintve alacsonyabb rendű - sportoló a német nép számára nem kívánatos.

Aztán Hitler a hatalom átvételekor felismerte az esemény jelentőségét, amivel el lehet terelni a figyelmet a háborús készülődésről.

Támogatni kezdte az olimpia helyi szervezését, és mivel addigra a NOB már inkább máshová helyezte volna át, komoly felajánlásokat tett a rendezési jog megtartása érdekében.

„Várom a világ ifjúságát!”

Nagyobb összeggel támogatta az anyagi gondokkal bajlódó Coubertint, és ígéretet tett arra, hogy Németország befejezi a félbehagyott olümposzi ásatásokat, és arra is, hogy az olimpiai szabályzatot tiszteletben tartják, vagyis a német származású üldözötteket sem rekesztik ki a versenyből. Ennek a nyilatkozatnak a hatására a NOB megenyhült.

A berlini szervezés külsőségeiben tökéletes volt, amit egy sor újítás kísért. Itt került bevezetésre a váltófutás - Athénből az olimpiai lánggal, amit 3075 futó vitt Berlinbe. Készült olimpiai harang, melynek hangja jelezte a torna kezdetét és végét.

Felirata ez volt: „Várom a világ ifjúságát!”. A versenyt első alkalommal közvetítette a rádió és néhány kísérleti tévéadás is. Minden bajnok – ahogy az ókorban olajágat - tölgyfa csemetét kapott, hogy saját városában elültesse. Ebből az egyiket néhány éve ültették újra a Testnevelési Egyetemen.

Birkózóink nagyon jól indítottak, szabadfogásban kettő, kötöttfogásban egy aranyérmet nyertek. A magyar kardvívók is hozták egy ideje megszokott formájukat, az egyéni és csapatverseny első helyezés is az övék lett. A kérdés inkább csak az volt, hogy ki nyeri az egyénit a magyar csapat résztvevői közül?

Magyar bravúrok

A férfi egyéniben végül a korábbi Európa-bajnok Kabos Endre végzett az első helyen. A nők között Elek Ilona győzedelmeskedett női tőrben. Ellenfele a döntőben Helen Mayer volt, aki zsidó származású németként az Egyesült Államokba menekült a hitleri rendszer elől. Onnan hívta vissza az olimpiára a náci vezetés, mivel biztosak voltak a győzelmében.

A magyar úszók közül Csík Ferenc nagy meglepetésre megnyerte a 100 méteres gyorsat az esélyes japán Jusza előtt. Magyarország későbbi háborús részvételét már előre jelezték némely újságok tudósításai, melyek így híresztelték Csík bravúrját: „Első lett a színesekkel szemben a fehér fajú, az európai, a magyar Csík!”

A vízilabda válogatott visszatérő nagy ellenfelével, a német csapattal 2:2-es döntetlent játszott, viszont a franciákat 5:0-ra verték, a németek viszont a belgákat csak 4:1-re, így a gólarány alapján az aranyat megint a mieink hozták el.

Hiába várták a németek, hogy Hitler jelenléte a mérkőzésen majd győzelemhez segíti őket, vezérük ugyanis nem ment el a meccsre. Komjádi Béla a válogatottat már csak felkészíteni tudta, kis idővel a versenyre való kiutazás előtt elhunyt.

Csapatunkból első helyet szerzett még a női magasugrásban Csák Ibolya, és ökölvívásban a könnyűsúlyú Harangi Imre. Az összesen tíz arany mellett ezüst érem egy született, fekvő kisöbű puskalövészet számban, bronzérem pedig öt, női csapattornában, kardvívásban, középsúlyú birkózásban és díjugratásban. A magyar csapat 216 versenyzőből állt.

Jesse Owens olimpiája

Az olimpiai nagy meglepetése megint egy atléta lett, az afro-amerikai Jesse Owens. Négyszeres bajnok lett 100 és 200 méteres síkfutásban, távolugrásban és a 4x100 méteres váltóban.

Teljesítményét a korábbi futóklassziséval, Paavo Nurmiéval tartották hasonlónak. Az olimpiát megelőzően volt olyan bajnokság, ahol Owens 45 perc alatt hat új világcsúcsot állított. Hitler dühöngött Owens bőrszíne és sikerei láttán.

Az úszó holland Senff a 100 méteres háton úgy lett aranyérmes, hogy fordulását az egyik bíró szabálytalannak jelezte, erre Senff visszaúszott és még egyszer fordult, ezzel körülbelül 10 méter többlettávot téve meg. Így mondhatnánk, hogy valójában a 110 méteres hátúszás olimpiai bajnoka lett.

Botrányba fulladt a Peru-Ausztria futballmérkőzés, amely eredetileg 4:2-es perui győzelemmel végződött. Ezt követően a dél-amerikai szurkolók egy része befutott a pályára ünnepelni, mire a döntőbírók úgy határoztak, hogy újra kell játszani a meccset. Erre a perui csapat nem volt hajlandó, így Ausztria jutott tovább, és végül második lett.

A maratoni futást a koreai Szon-kitei nyerte, de a hivatalos olimpiai kiadványok az éremtáblázatnál az aranyérmét Japánhoz számolják, mert akkoriban Korea japán megszállás alatt állt. A futball bajnoka Olaszország lett, a gyeplabda aranyérmét változatlanul India birtokolta, evezésben és tornában túlnyomórészt német győzelmek születtek.


Ezen az olimpián az eddigi legtöbb, 49 ország vett részt. Az európai országok közül csak kettő hiányzott: a Szovjetuniót nem hívták meg, Spanyolország pedig polgárháború miatt maradt távol. Összesen 3963 versenyző indult, köztük 331 sportolónő.

Az összesített érem-táblázat első helyén Németország végzett, mögötte az Egyesült Államok, Magyarország a harmadik helyen, ami szenzációs helyezésként értékelhető, az addigi legjobb.

Az 1936-os olimpiát 12 év szünet követte a második világháború kitörése miatt. Ebben a háborúban sok olimpiai versenyzőnk közt két berlini bajnokunk is elesett, a kardvívó Kabos Endre és Csík Ferenc, akit bombatalálat ölt meg 1945-ben Sopronban, katonaorvosként.

Forrás: [ x ]