Németországban beül egy orosz a sörözőbe. Sorra issza a söröket. A pincérnek feltűnik, hogy minden egyes alkalommal eltűnik a kartonpapírból készült alátét. Mindig visz újat, de egyszer aztán elunja, és nem visz. Mire az orosz csodálkozva kérdi:
- Keksz nyet?
 

- Nagyapám a II. Világháborúban halt meg.
- Részvétem. Lelőtték a németek?
- Nem, síbalesetet szenvedett a svájci hegyekben...

A gyerek beírja az ellenőrzőjébe: "Németből bukásra állok." A tanárnő aláírja: "Varga Edit, némettanár". Erre a szülő visszaüzen: "És maga tanítja a fiamat?"

Hogy hívják németül a jegesmedvét? - Der Medve.

Magdi néni felhívja az orvosát:
- Doktor úr, hogy is hívják azt a német úriembert, aki mindig eldug előlem mindent?
- Alchejmer, Magdika, Alchejmer!!!

Aki tanult latinul, és hozzászokott a ragozásokhoz, könnyen
elsajátíthatja a nyelvet. Az első órán a tanár rögtön az elején elkezdi
magyarázni:
- Der, des, dem, den, die. És utána... csak így tovább.
Pofonegyszerű!

Hogy meggyőzzelek, vegyünk egy egyszerű példát. Először is fogunk egy
német könyvet, egy csodálatos dortmundi kiadású, textilkötéses darabot,
ami a hottentották (németül Hottentotten) szokásait tárgyalja. Ebből
megtudhatjuk, hogy a kengurukat (Beutelratten) elfogják, és bezárják
őket olyan ketrecekbe (Kotter), amiket ponyva (Lattengitter) fed, hogy
megvédjék őket az időjárás viszontagságaitól. Egy ilyen ketrecnek az a
neve, hogy ponyvával lefedett ketrec (Lattengitterkotter), és amikor a
kenguru is benne van, azt úgy hívják, hogy
Lattengitterkotterbeutelratten, azaz kenguru a ponyvával lefedett
ketrecben. Egy napon a hottentották őrizetbe vettek egy gyilkost
(Attentäter), azzal a váddal, hogy megölt egy anyukát (Mutter), aki
hottentotta volt (Hottentottenmutter), és akinek a fia buta és dadogós
volt (stottertrottel). Ezt az anyukát németül úgy hívják, hogy
Hottentottenstottertrottemutter, a gyilkosa pedig
Hottentottenstottertrottemutterattentäter. Becsukták egy egy
kenguruketrecbe (Beutelrattenlattengitterkotter), de a fogoly sajnálatos
módon megszökött. Amint ezt észrevették, el is kezdték felkutatni, és
hamarosan rohant a becsületes megtaláló (egy hottentotta katona), hogy
ezt ordítva közölje főnökével:
- Elfogtam a gyilkost! (Attentäter)
- Melyiket? - kérdezi a főnök.
- Lattengitterkotterbeutelrattenattentäter-t! - válaszolja a katona.
- Hogyhogy a gyilkost, akit a kenguruketrecbe zártak?
- Hát - válaszolja kicsit nehézkesen a legény -,
Hottentottenstottertrottemutterattentäter-t. - Ó, Scheisse, mondhattad
volna az elején, hogy elfogtad a
Hottentottenstottertrottemutterlattengitterkotterbeutelrattenattentäter-t!

Amint az szabad szemmel is látható, a német nyelv igazán egyszerű...

Saját gyűjtés!
(vicclap.hu, jobbnál jobb viccek- és válogatott viccek kiskönyv)