Az Európai Unió állam- és kormányfői vasárnap délelőtt elfogadták a szervezet elmúlt ötven évére visszatekintő és az elkövetkező időszak legfőbb feladatait meghatározó, ünnepélyes Berlini Nyilatkozatot.

Nem sokkal 12 óra előtt az egykori fegyvertárból lett Német Történeti Múzeumban a tagországok vezetői - köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök - jelenlétében az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso és az Európai Parlament részéről Hans-Gert Pöttering elnök írta alá az unió elődjét alapító Római Szerződés 50. évfordulójának napján született dokumentumot.

A történelminek minősített nyilatkozat számos kompromisszumot tükröz. Konkrétan nem beszél az alkotmányról, ehelyett az Európai Unió számára egy megújított, közös alapot sürget. Nem foglalkozik konkrétan a bővítés további menetével, ehelyett az unió nyitottságának fenntartása mellett emel szót. Az alapítás óta eltelt ötven évre visszatekintve a dokumentum hangsúlyozza az európai egyesülés szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításában. Kiemeli annak jelentőségét, hogy végérvényesen megszűnt Európa természetellenes megosztottsága, s ezért köszönetet mond Kelet- és Közép-Európa szabadságszerető erőinek.

A Berlini Nyilatkozat az unió meghatározó értékei és legfőbb törekvései között említi a békét és a szabadságot, a demokráciát, a kölcsönös tiszteletet és felelősséget, továbbá a biztonságot, az egyenjogúságot és az igazságot, valamint toleranciát és a szolidaritást. Hangsúlyozza, hogy az EU a tagállamok egyenjogúságán és szolidaritásán alapul, tiszteletben tartva az egyes tagországok önállóságát és hagyományait. Mindehhez hozzáteszi, hogy a nyelvek, a kultúrák és a régiók sokszínűsége, valamint a határok nyitottsága gazdagítja az uniót.

A huszonhét tagú szervezet előtt álló legnagyobb kihívások kapcsán a dokumentum hangsúlyozza, hogy azok túllépnek a nemzeti határokon, s e kihívásokra az unió csakis együttesen adhatja meg a választ. A legfőbb kihívások között említi a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás biztosítását, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, továbbá az illegális bevándorlás elleni harcot. Hangsúlyozza továbbá az alapvető emberi, illetve szabadságjogok védelmét, s rámutat: a fajüldözés és az idegenellenesség soha többé nem kaphat esélyt. A Berlini Nyilatkozat síkraszáll a nemzetközi konfliktusok békés megoldása, a szegénység, az éhezés és a járványok leküzdése mellett, hangsúlyozva, hogy az EU a jövőben mindebben vezető szerepet kíván betölteni. Közös cselekvést sürget a dokumentum az energiapolitika és a környezetvédelem területén, kiemelve a klímaváltozás globális fenyegetésével szembeni közös fellépés szükségességét.

Forrás: [ x ]